Az adó alanya

Az adó alanya a kifizető, az egyéni vállalkozó, az őstermelő.

Az adónak nem alanya a saját jogú nyugdíjas egyéni vállalkozó, az özvegyi nyugdíjban részesülő olyan egyéni vállalkozó, aki a rá irányadó öregséginyugdíj-korhatárt már betöltötte, a mezőgazdasági őstermelő abban az adóévben, amelyet megelőző adóévben a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján mezőgazdasági kistermelőnek minősült, kivéve, ha külön törvény rendelkezése alapján az adóévre magasabb járulékalap választásáról tesz nyilatkozatot, a mezőgazdasági őstermelő, akinek a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény alapján nem keletkezik járulékfizetési kötelezettsége.

Az adó alapja, adófizetést eredményező jogviszonyok

Az adó alapja:

- adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyára tekintettel, vagy azzal összefüggésben a természetes személy részére juttatott, kifizetett, a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerinti adókötelezettség alá eső nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításánál figyelembe vett jövedelem, növelve a levont érdekképviseleti tagdíj összegével.

- adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyára tekintettel, vagy azzal összefüggésben a természetes személy részére juttatott, kifizetett, a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezése szerinti adókötelezettség alá eső önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításánál figyelembe vett jövedelem.

- a tanulószerződésben maghatározott díj.

Adófizetési kötelezettsége eredményező jogviszony

- Munkaviszony

- A szövetkezet és természetes személy tagja között fennálló, a tag részére munkavégzési kötelezettséget eredményező vállalkozási és megbízási jogviszony, (kivéve az iskolaszövetkezet és a nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagja között fennálló ilyen jogviszonyt)

- A közkereseti társaság, a betéti társaság, a korlátolt felelősségű társaság, a közös vállalat, az egyesülés, az európai gazdasági egyesülés, a szabadalmi ügyvivő társaság, a szabadalmi ügyvivői iroda és természetes személy tagja között fennálló, a tagnak a jogi személy, az egyéb szervezet tevékenységében való személyes közreműködési kötelezettséget eredményező tagi jogviszony (ideértve a nem munkaviszony keretében ellátott vezetői tisztségviselő jogviszonyt is)

- Az ügyvédi iroda, a közjegyzői iroda, a végrehajtói iroda, az egyéni cég és természetes személy tagja között fennálló tagi jogviszony

- A gazdálkodó szervezet és a tanuló között tanulószerződés alapján fennálló jogviszony.

Nem eredményez adófizetési kötelezettsége

- A tagi jogviszony, ha a magánszemély saját jogú nyugdíjas

- Ha az ügyvédi iroda tagja saját jogú nyugdíjas

- Az iskolaszövetkezetnek a nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló (hallgató) tagjával fennálló jogviszony.

A kifizetőt terhelő adónak nem alapja:

- A kifizető által megállapított és folyósított társadalombiztosítási ellátás, valamint az általa folyósított szociális ellátásból a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló törvény szerint nem a kifizetőt terhelő rész,

- A késedelmes teljesítéshez kapcsolódó kamat,

- Az olyan személynek juttatott bevétel, akire a társadalombiztosítási ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény szerint a biztosítási kötelezettség nem terjed ki,

- Az ingatlan bérbeadásból származó jövedelem.

Kifizetőnek nem minősülő adóalanyra vonatkozó szabályok

- A személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerint a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozót saját maga után terhelő adó alapja a vállalkozói kivét, az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozót saját maga után terhelő adó alapja az átalányban megállapított jövedelem,

- Az egyszerűsített vállalkozói adó alanyának minősülő egyéni vállalkozót, valamint a mezőgazdasági őstermelőt saját maga után havonta terhelő adó alapja az adóalap megállapításának egyéni vállalkozóra, illetve őstermelőre irányadó különös szabályai szerint meghatározott összeg,

- Az egyszerűsített vállalkozói adó alanyának minősülő egyéni vállalkozót saját maga után terhelő adó alapja az egyszerűsített vállalkozói adó alapjának 4 százaléka, ha az adóalap megállapításának különös szabályai alkalmazása alól legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyára, vagy közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányaira tekintettel mentesül

Az adóalap megállapításának különös szabályai:

- A közkereseti társaságot, a betéti társaságot, a korlátolt felelősségű társaságot, a közös vállalatot, az egyesülést, az európai gazdasági egyesülést, a szabadalmi ügyvivői irodát, a szabadalmi ügyvivői társaságot, az ügyvédi irodát, a közjegyzői irodát, a végrehajtói irodát, az egyéni céget a tagjával fennálló adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyára tekintettel havonta terhelő adó alapja legalább a minimálbér 112,5 százaléka. Az adó alapja legalább az adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszony fennállása minden napjára számítva a minimálbér 112,5 százalékának harmincad része, ha a jogviszony nem áll fenn a hónap minden napján.

- Az egyéni vállalkozót saját maga után havonta terhelő adó alapja legalább a minimálbér 112,5 százaléka. Az adó alapja az egyéni vállalkozói jogállás fennállás minden napjára számítva legalább a minimálbér 112,5 százalékának harmincad része, ha a természetes személy e jogállással nem rendelkezik a hónap minden napján.

- A mezőgazdasági őstermelőt saját maga után havonta terhelő adó alapja a minimálbér. Az adó alapja a mezőgazdasági őstermelői jogállás fennállása minden napjára számítva a minimálbér harmincad része, ha a természetes személy e jogállással nem rendelkezik a hónap minden napján, vagy más okból nem minősül az adó alanyának a hónap minden napján.

Az adó mértéke:

A számított adó az adóalap 27 százaléka.

A fizetendő adó a számított adó, csökkentve az adó fizetésére kötelezett törvény rendelkezése alapján megillető adókedvezmények összegével.

A fizetendő adó megállapításánál a számított adót - a számított adót meghaladó mértékben - a következő adókedvezmények csökkentik:

- A munkabérek értékének megőrzését célzó adókedvezmény,

- A Karrier Híd Program megvalósítását célzó adókedvezmény,

- A munkaerő-piaci szempontból kedvezőtlen helyzetű társadalmi csoportok és a munkaerő-piacról tartósan távollévők foglalkoztatása, munkaerő-piaci versenyképességük kiegyenlítése, valamint a pályakezdő fiatalok gyakorlati munkatapasztalat-szerzésének megkönnyítése lehet más törvényben meghatározott, annak rendelkezése szerint az adóból érvényesíthető adókedvezmény.

- A szakképzettséget nem igénylő munkakörhöz kapcsolódó adókedvezmény.

Adókedvezmények

A költségvetési szervnek, valamint az egyházi fenntartású, közfeladatot ellátó egészségügyi, oktatási, szociális, valmaint közgyűjteményi és közművelődési szolgáltatást nyújtó intézménynek nem minősülő kifizető az őt az adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyra tekintettel terhelő adóból adókedvezményt vehet igénybe, amennyiben a munkabérek elvárt emeléséről szóló kormányrendelet szerinti elvárt béremelést - ide nem értve az elvárt béremelésnek akár csak részben is béren kívüli juttatás formájában történő megvalósítását - valamennyi folyamatosan foglalkoztatott munkavállalója tekintetében végrehajtotta.

A szakképzettségen nem igénylő foglalkozáson a Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszeréről szóló, 2012. január 1-jén hatályos KSH közlemény (FEOR-08) 9. főcsoportjába tartozó foglalkozás szerinti munkakörben (a továbbiakban: szakképzettséget nem igénylő munkakör) adókötelezettséget eredményező munkaviszonyban természetes személyt foglalkoztató kifizető az őt a munkaviszonyra tekintettel terhelő adóból adókedvezményt vehet igénybe.

A Karrier Híd Program megvalósítása érdekében a (2) bekezdés szerint kiadott hatósági bizonyítvánnyal rendelkező természetes személyt adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyban foglalkoztató, költségvetési szervnek nem minősülő kifizető az őt a munkaviszonyra tekintettel terhelő adóból adókedvezményt vehet igénybe. Az adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy a természetes személy legkésőbb a munkába lépést megelőző napon rendelkezzen a kérelmére (2) bekezdés szerint kiállított hatósági bizonyítvánnyal, és hogy annak eredeti példányát átadja a kifizető részére.