Mezőgazdasági őstermelő

A mezőgazdasági őstermelő státusz igazolására 2012. 01.01-től nem elegendő a regisztrációs szám, szükséges az adott évre érvényesített értékesítési betétlap bemutatása. Az érvényesített betétlap hiányában a kifizető adóelőleg levonására kötelezett. Fontos lehet ez a módosítás éttermek esetében, hiszen itt már az év első napjaiban is történhet felvásárlás. A családi gazdálkodó a jogállást igazoló okirat bemutatására kötelezett ahhoz, hogy adóelőleg levonására ne kerüljön sor.

Változott az elhatárolt veszteség kezelése. A veszteség elhatárolásának szabályai nem változtak, de az adóévben elszámolt veszteség legfeljebb az elhatárolt veszteség nélkül számított őstermelésből származó jövedelem 50 százalékáig érvényesíthető.

A tárgyévi elhatárolt veszteség visszamenőlegesen is az adóévet megelőző két adóév egyikére, vagy mindkettő adóévre önellenőrzéssel figyelembe vehető, de adóévenként legfeljebb az az elhatárolt veszteség 30 %-val.

Egyéni vállalkozó

Kifizetéskor nem kell adóelőleget megállapítani az egyéni vállalkozói bevételből, ha az egyéni vállalkozó az e bevételről kiállított bizonylatán feltünteti az egyéni vállalkozói jogállását bizonyító közokirat számát.

Változott az elhatárolt veszteség kezelése. A veszteség elhatárolásának szabályai nem változtak, de az adóévben elszámolt elhatárolt veszteség legfeljebb az elhatárolt veszteség nélkül számított vállalkozói adóalap 50 százalékáig érvényesíthető.

Üzleti ajándék, reprezentáció

Az üzleti ajándék juttatásának nincs sem egyedi, sem éves korlátja (2011-ben a minimálbér 25 %-át meg nem haladó egyedi érték tartozott ide), de már nincs adómentesen adható része. Nincs a reprezentációs kiadásnak sem adómentesen adható része.

A társadalmi szervezeteknél, köztestületeknél, az egyháznál, az alapítványnál megmaradt az értékhatár.

Csoportos személyszállítás

Továbbra is adómentes a csoportos személyszállítási szolgáltatás. Változott viszont a csoportos személyszállítás definiciója. Csoportos személyszállítás, ha a munkáltató a munkavégzés érdekében legalább négy munkavállaló szállításáról gondoskodik a  tulajdonában (üzemeltetésében) lévő járművel, vagy kifizetőtől igénybe vett személyszállítási szolgáltatás útján azzal, hogy egyidejűleg négynél kevesebb munkavállaló szállítása is csoportos személyszállításnak minősülhet, ha a munkavállalók munkarendje vagy a munkahely földrajzi elhelyezkedése miatt a munkába járás, illetve a hazautazás közösségi közlekedési eszköz igénybevételével nem valósítható meg.

Gazdasági tevékenység

Új definició jelent meg a törvényben, a gazdasági tevékenység. A gazdasági tevékenység valamely tevékenység üzletszerű, illetőleg tartós vagy rendszeres jelleggel történő folytatása, amennyiben az ellenérték elérésére irányul, vagy azt eredményezi, és annak végzése független formában történik.

Ingó értékesítés

Nem kell bevallani az ingó értékesítésből származó bevételt (nem kell tehát az értékesítés jövedelmét meghatározni) ha annak éves összege nem haladja meg a 600 e Ft-ot, vagy ha az összes jövedelem nem haladja meg a 200 e Ft-ot. Ha a szerzési érték nem állapítható meg, a jövedelem a bevétel 25 %-a.

Ha az ingó vagyontárgy átruházása gazdasági tevékenység keretében nem egyéni vállalkozói tevékenység keretében történik, a megállapított jövedelem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül.

Eltérő szabály vonatkozik a fémkereskedelemre. Ha a magánszemély kifizetőnek (hivatalos felvásárlónak) - nem egyéni vállalkozóként - fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot értékesít, a bevételéből 25 százaléka számít jövedelemnek. Az adót a kifizetéskor a kifizető állapítja meg és vonja le. Itt nincs adómentes értékhatár.

Ha az ingó vagyontárgy átruházása a szokásos ismert piaci érték feletti áron történik, az ismert szokásos piaci értékét meghaladó része az egyéb jövedelemre vonatkozó rendelkezését kell alkalmazni. Ha pl. egy képzőművészeti alkotást értékesít a magánszemély, melynek piaci értéke ismert (legyen 300 e Ft), de az értékesítés magasabb áron (legyen 800 eFt) történik, akkor 300 eFt értékesítési ár a 600 eFt-os szabályra tekintettel nem adózik, a piaci árat meghaladó 500 eFt pedig egyéb jövedelem (SZJA és EHO fizetés terheli).

Ingatlan értékesítés

Ha az ingatlan átruházása gazdasági esemény keretében nem egyéni vállalkozói tevékenység keretében történik, a megállapított jövedelem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül.

2012-től külön szabályozza a törvény azt az esetet, amikor a magánszemély a termőföldéből átminősített ingatlanát lényegesen magasabb áron értékesíti, kivéve azt az esetet, amikor az átminősítést követő ötödik év után történik az átruházás, illetve akkor, ha a magánszemély a termőföldből átminősített ingatlant öröklés útján szerezte. Ebben az esetben először a hozamot, majd a szokásos hozamot (új definíciók) kell meghatározni az alábbi példa szerint: az átminősített ingatlan eladási ára 10.000 eFt. Szerzési költsége 2.000 eFt volt. Értéknövelő beruházás 500 eFt. Ekkor a hozam 10.000-(2.000+500)=7.500 eFt a hozam.

A szokásos hozam függ az ingatlan tulajdonában tartása napjának számától, legyen ez 650 nap. A szokásos hozam a levonható költség és a tulajdonban tartása napjainak szorzatának 0,3 %-a. Tehát 2.500*650*0,003=4.875 eFt. A hozam meghaladja a szokásos hozamot, vagyis 7.500-4.875=2.625 eFt.

Adózása a következők szerint alakul:

Szokásos hozam 4.875 eFt, a szokásos hozamot meghaladó rész 2.625 eFt, ennek háromszorosa 3*2.625=7.875 eFt. Az adó alapja a szokásos hozam és az azt meghaladó rész háromszorosa, vagyis 4.875+7.875=12.750 eFt. Ez az összeg adózik az ingatlan értékesítés szabályai szerint.

Ha a magánszemély olyan társaságban lévő üzletrészét értékesíti, mely társaság termőföldből átminősített ingatlant értékesített, az üzletrész értékesítésének adóalapját is hasonló módon kell maghatározni feltéve, hogy az értékesítés az ingatlan átminősítését követő ötödik éven belül történt.

Nyílt végű ingatlanügylet-lízing esetében (a futamidő végén nem automatikusan, hanem vételi jog gyakorlása révén száll át a tulajdonjog) szerzési időpontnak az ügyleti szerződés megkötését kell tekinteni.

Megszerzésre fordított kiadásnak kell tekinteni a lízingelt ingatlan futamidő letelte előtti megvásárlása esetén fizetett előtörlesztési díjat. Megszerzésre fordított összeg továbbá a lízingbe vevő által a futamidő végén a vételi jog gyakorlása során megfizetett ellenérték, a lízingbe vevő által megfizetett lízingdíjak tőkerészének az a részem amely nem haladja meg ingatlannak az ügyleti szerződés megkötésének időpontjára megállapított szokásos piaci értékből a vételi jog gyakorláskor fizetett összeget, a lízingbe vevői pozíció átvételéért fizetett összeg.

Lakás bérbeadás

Új költség elszámolási lehetőséggel bővült a lakásbérletnél elszámolható költségek köre. Lakás bérbeadása esetén a bérbeadó magánszemély a bérbeadásból származó bevételéből levonhatja a más településen általa bérbevett lakás ugyanazon évben igazoltan megfizetett bérleti díját. Ennek feltétele, hogy a bérbeadás, illetve a bérbevétel időtartama a 90 napot meghaladja és a bérbevett lakással összefüggésben a magánszemély más tevékenységéből származó bevételével szemben (vállalkozási tevékenységéhez irodának bérli) költséget nem számol el, vagy az igazoltan megfizetett bérleti díjat számára még részben sem térített még (pl. munkáltató térítése).

Támogatás elszámolása

Amennyiben a magánszemély a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra előre folyósított támogatás összegét annak jogszabályban meghatározott célja szerint a megadott határidőig nem használta fel, a támogatás fel nem használt része annak az évnek az utolsó napján minősül bevételnek, amikor a felhasználásra jogszabály szerint nyitva álló határidő lejár, ilyen határidő hiányában a folyósítás évét követő negyedik adóév utolsó napján.